Beharangozó

XII. Földtani Veszélyforrás Konferencia
2019. június 13-14.
Tata

A Földtani Veszélyforrás Konferencia sorozat bő 20 éves történetében az egyes konferenciák tematikáját az állandó témák mellett, megkíséreltük egy éppen aktuális eseményekhez igazítani. Így volt ez a csapadék rekordot döntő 2010-et követő években is, mikor a közel ezer földcsuszamlás, partfalomlás, pincebeszakadás, továbbá az Ajka-kolontári gátszakadás is történt, vagy a Dunai és Balatoni magaspartok EU-s támogatásból biztonságossá tett településeken végzett munkák köré szervezett konferenciák esetében is.

A felszín alatti víz regionális emelkedése, vagy süllyedése is egy a földtani veszélyforrások közül, mely egyaránt bekövetkezhet természetes hatásokra és emberi beavatkozás következményeként is. A vízszint emelkedése nem csak földcsuszamlások kiváltásának fő okozója lejtős területen, vagy partmenti zónában. Az 1800 évek második fele óta működő mélyszinti szén- és az 1950 években indult mélyszinti bauxitbányák biztonságos termelését a karsztvízszint radikális, maximum 100 méteres süllyesztésével lehetett biztosítani. Másodlagos hatásként jelentkezett, hogy több olyan területről visszavonult a víz, száradt ki a felszín, amely több település számára előny volt, hiszen új, akár belterületi fejlesztési területek váltak elérhetővé.

A bányászat felhagyásával elindult a karsztrendszer regenerálódása, visszatöltődése, ezt követően „megszólaltak” a karsztforrások, a mára lakó-, vagy kereskedelmi hasznosítású területek újra vizenyőssé váltak. Tata és több más Dunántúli település is tapasztalja ezt a jelenlenséget és már a mindanapi életet korlátozza az elvizesedés egyéni és közösségi tragédiákat okozva.

Ezek a történések nem csak az adott települések problémája, hiszen a bányászat során kitermelt nyersanyagok az egész társdadalom előnyére szolgáltak. A kialakult katasztrófahelyzeteket igaz egyedileg kell kezelni, de nem egyedi problémaként. A konferencia jó lehetőség a kormányzat, a közigazgatás képviselői számára, hogy elsőkézből tájékozódjanak a jelenség általánosságáról és egyediségéről, a megoldási lehetőségekről, melyek finanszírozása rajtuk múlik.

A környezethasználat, különösen a bányászati tevékenység nagyon sok országban okoz első sorban felszínsüllyedést, ritkábban felszínemelkedést. A korábbi évek hagyományát folytatva most is várunk, meghívunk érdeklődőket mind személyesen, mind a világhálón keresztül, akiknek kutatóként, tervezőként, kivitelezőként szakterületük vagy egyszerűen csak érdekelnek az alábbi témák:

• Felszín alatti vizek szintváltozásának környezeti, társadalmi hatásai.
• Az épített környezetet veszélyeztető felszínmozgások mérése.
• Lejtős tömegmozgások preventív és kárfelszámoló módszerei.
• Megelőzés és alkalmazkodás a földtani veszélyforrásokhoz.
• A katasztrófavédelem, a polgári védelem szerepe a földtani katasztrófák során.